Kicsit belevágunk az izgalmasabb részébe a dolgoknak. Ki volt a Labdarúgó-világbajnokságok történetének legjobbja? Nehéz a kérdés. Rengeteg nevet lehetne felsorolni, most a legjobb 10-et próbálom, és sorba is rakom őket. Nézzük is őket szépen sorban. Szubjektív vélemény következik.

 TOP 10

10. Paolo Maldini (Olaszország)

Poszt: Balhátvéd/Középhátvád/Söprögető 

Az AC Milan és az olasz válogatott egyaránt legendás játékosa Paolo Maldini 4 alkalommal szerepelt világbajnokságon: 1990, 1994, 1998 és 2002-ben. Ezeken összesen 23 mérkőzésen lépett pályára A legjobb tornája egyértelműen a 90-es és a 94-es volt. Csapata az előbbin bronzérmes, míg az utóbbin ezüstérmes lett. Mindkétszer beválogatták a torna csapatában.

A 98-as és a 2002-es már nem volt ilyen sikeres: Franciaországban a negyeddöntőig jutottak, míg a Dél-Korea és Japán által közösen rendezett világbajnokságon már a nyolcaddöntő volt a végállomás számukra. A válogatott csapatkapitánya 1994-től ő lett, miután Franco Baresi, (akivel nagyszerű párost alakítottak az e évi vb-n és a karrierjük során klubcsapatukban is) ebben az évben visszavonult a válogatottságtól. Beceneve "II Capitano", amit kivételes motiváló, kommunikatív, és ösztönző képességei miatt érdemelt ki társaitól. Igazi vezéregyéniség volt, mind a válogatottnak, mind az AC Milan-nak egyaránt.

Több pozícióban is helyt állt. Először balhátvéd volt, majd középre került, legvégül pedig kicsit hátrébb, söprögető pozícióban játszott. Legtöbbször balhátvéd pozíciójában fordult meg, legkiemelkedőbb tulajdonságai, pontos ívelései, erőszakossága, staminája, munkabírása és az áldozatkézségei voltak. Kivételes volt a védő játékosok között.

9. Eusébio (Portugália)

Poszt: Csatár

A "Fekete Párduc" a valaha volt legjobb portugál játékos Cristiano Ronaldo-val együtt. Kérdés persze Ronaldo világbajnokságokon nyújtott teljesítményével fel fog-e nőni hozzá valaha is, - az ideit jól kezdte ez irányba. A portugál válogatott először 1966-ban jutott ki a kontinensviadalara és ezután csak 86-ban sikerült ismét, de az angliai "kaland" emlékezetesre sikeredett. A nemzeti 11 vezére a a mozambiki születésű Eusébio volt. 6 mérkőzésen 9-szer talált be az ellenfelek hálójába, amivel a torna gólkirálya lett és a bronzlabda is az ő kezébe került Charlton és Bobby Moore mögött. Csapata ezen a tornán a bronzérmet kaparintotta meg a szovjet válogatott elől. Azonban Eusebio játékát nem tudják statisztikák rendesen reprezentálni. Elképesztő gyors és ügyes volt, egyértelműen csapata vezére volt, végül azonban a a veszte az angol válogatott és Nobby Stiles volt, aki mellet nehezen tudott érvényesülni a világbajnokság elődöntőjében. A mérkőzés végén még szépíteni tudott, amellyel megszakította Gordon Banks 7 meccses gól nélküli sorozatát. A végén a portugál sírva hagyta el a pályát, akit társai és az ellenfél játékosai is vigasztaltak, a mérkőzés ezután a "Könnyek mérkőzése" (Game of tears) néven vált ismerté, a torna után pedig az angolok azonnal elkészítették Eusébio viaszszobrát és azóta is a londoni "Madame Tussauds" panoptikumban tartják.

1966-os világbajnokság Portugália és Eusébio szemszögéből:

8. Johann Cruyff (Hollandia)

Poszt: Támadó középpályás

A háromszoros aranylabdás (1971,1973 és 1974) szintén egy világbajnokságon szerepelt, de az nagyon emlékezetesre sikeredett. 1974-ben a holland válogatott ezüstérmet szerzett Németországban - pont a németektől szenvedtek vereséget a döntőben. Megint nagy szavakkal fogok dobálózni, mint ezt tettem szinte minden egyes játékosnál és valószínűleg teszem is még, de Cruyff és persze a többi játékos esetében ezek a szavak helytállóak. "El Salvador", ahogy pályatársai leggyakrabban becézték varázsolt 74-ben. Ahogy a labdával bánik Messi-t idézik, csak ő , vagyis Cruyff gyorsabban tud leválni ellenfeleiről. Kiemelkedő gyorsasága és meglátása és cselező készségét kell megemlítenünk. Az ekkori torna így nézett ki formailag: aki továbbjutott az 1. csoportkörből, az a 2.-ba jutott és onnan lehetett a döntőbe kerülni. Az elsőt megnyerte Hollandia (Uruguay 2-0, Svédország 0-0, Bulgária 4-1), itt  Johan Neeskens (2 - mindkettő büntető) és Johnny Rep (3) szálította a gólokat. A második kör már sokkal nehezebbnek ígérkezett, de Argentínát (4-0), kelet-Németországot (2-0 és a címvédő Brazilokat (2-0) is sikerült "lenullázniuk". Ezeken Cruyff  3, míg Neeskens 2 gólt szerzett. Ezután következett a döntő, ahol Cruyff megindult becselezte magát a tizenhatosra, majd Berti Vogts felrúgta őt és a bíró a tizenegyes pontra mutatott. Johan Neeskens értékesítette a büntetőt -  de erre két német válasz is érkezett. A torna játékosa "El Salvador" lett. Összmérlege 3 gól és 3 gólpassz lett. 1977-ben visszavonult a válogatottságtól és nem szerepelt több világbajnokságon.

7. Zinedine Zidane (Franciaország)

Poszt: Irányító középpályás

Zinedine Zidane 11 mérkőzést játszott világbajnokságokon 1998, 2002 és 2006-ban, ezeken 5 gól a mérlege. A kiemelkedő maga, és nemzete számára a 98-as és a 2006-os volt. Zizou győzelemre vezette a "Gall kakast" a hazája által szervezett kontinensviadalon. A döntőben a Ronaldo vezette brazil alakulatot győzték le 3-0-ra  - ő két góllal vette ki a részét ebből. 2006-ban Németországban a torna Aranylabdáját szerezte meg, de nagyon szomorú véget ért válogatott és egyben labdarúgó karrierjének utolsó mérkőzése. A 30 perces hosszabítás 2. félidejében lefelte az ő lánytestvérét szidalmazó Marco Materazzi-t  és Horacio Elizondo játékvezető kiállította őt. A franciák, pedig  büntetőpárbajban alulmaradtak az olasz válogatottal szemben. Zidane nagyon jó meglátásai, hajszál pontos passzairól és játék inteligenciájáról híresült el. Emellett a válogatott vezére volt  98-ban és 2006-ban is. Ma is egy ilyen játékos hiányzik a válogatottból, hogy ismét nagy sikereket érjenek el. A 2002-es tornát címvédőként kezdték, de 1 ponttal és az utolsó hellyel kellett "megelégedniük", miután Szenegál (0-1), Uruguay (0-0) és Dánia (0-2) ellen sem sikerült megszerezniük a 3 pontot. A középpályás csak az utolsó mérkőzésen tudott pályára lépni a sérülése miatt.

1998-as világbajnokság

Végeredmény: 1. Franciaország 9 pont, 2. Dánia 4 pont, 3. Dél-Afrika 2 pont, 4. Szaúd Arábia 1 pont

Brazília 0-3 Franciaország Gól: Zinedine Zidane (27, 45+1). Emmanuel Petit (90+3)

2006-os világbajnokság

Végeredmény: 1. Svájc 7 pont, 2. Franciaország 5 pont, 3. Dél-Korea 4 pont, 4. Togo 0 pont

Olaszország 1-1 Franciaország - büntetők után 5-3 Gól: Zinedine Zidane (7 - büntetőből)

6. Ronaldo (Brazília)

Poszt: Csatár

A brazil "Fenomén" 98-ban és 2002-ben brillírozott. Franciaországban megkapta a torna aranylabdáját, csapata azonban a döntőben 3-0-ás vereséget szenvedett a Zinedine Zidane vezette franciáktól -  igaz Ronaldo ezen a mérkőzésen nem egészséges állapotban játszott -  2002-ben viszont meg lett az arany. A fináléban a német válogatott volt az ellenfelük és 2-0-ra le is győzték őket. 4 éve négy góllal, most 8 gólt szerzett, de ez most aranycipőt ért, bár aranylabdát nem: A Nationalelf hálóőre Oliver Kahn kapta meg ezt az elismerést. A kontinensbajnokságon még kétszer volt ott a brazil válogatottal: 1994-ben, ahol csak a kispadon kapott helyet és 2006-ban, ekkor pedig már nem volt csúcsformában, - túlsúlya is nagyban hátráltatta - de így is 3 gól, 1 gólpassz mérleggel zárt a "Selecao"-ban. A csapatot ismét Franciaország állította meg, most a negyeddöntőben. Összesen 19 világbajnoki mérkőzésen 15 gólt termelt. Ezt a rekordot 8 évig tartotta mielőtt a 2014-es Világbajnokságon a  német Miroslav Klose meg nem lőtte a 15., és aztán pont Brazília ellen, az elődöntőben (a 7-1 során) a 16. gólját. 

Ronaldo hatalmas erőssége a fizikuma, a befejezései és technikai készségei voltak. Az egyik legjobban cselező játékosként tartják számon a futball történelemben. Mindkét lábát nagyszerűen tudta használni, de elsősorban jobb lábas volt. Pályafutása során a "Fenomén" becenevet kapta.

                                                          2002: Ezüstlabda és aranycipő (8 gól)

Ronaldo és a 15 VB gólja

 Egy videó, ami bemutatja milyen zseniálisan bánt a labdával.

5. Gerd Müller (Németország)

Poszt: Csatár 

Müller 13 világbajnoki mérkőzést játszott pályafutása során és ezeken 14-szer járt túl az ellenfelek hálóőrén. 1970-es és az 1974-es tornán játszott a Nationalelf mezében. Először a 3. helyet csípték el. Ott Müller 6 mérkőzésen 10 góllal gólkirály lett és bronzlabdás. 74-ben a holland válogatottat legyőzték a döntőben, így megnyerték a kontinensviadalt, ő 7 mérkőzésen 4-szer volt eredményes, köztük a döntőben is, ő szerezte csapata második gólját. Müller egy igazi befejező csatár volt, a helyezkedése is kiváló volt és fejelni is nagyszerűen tudott. Ő általa lett a legnépszerűbb ez a poszt, legtöbb gólját az ötösön belülről szerezte. A 70-es VB-n kétszer szerzett mesterhármast: a csoportkörben Bulgáriának és Peru voltak ennek elszenvedői. Ugyanezen a tornán egy emlékezetes mérkőzésen Olaszország ellen az elődöntőben pedig kétszer talált be. Összesen tehát 10 gólig jutott ezen a tornán, mint fentebb már említettem, csapata pedig összesen 17-et rúgott. 1974-ben mind a négy találatát különböző mérkőzéseken szerezte. A válogatott pályafutása során 68 mérkőzésen lépett pályára, ezeken 72-szer volt eredményes. 

A 10 Müller gól Mexikóban

 A "Football Greatest Teams" sorozat

4. Garrincha (Brazília)

Poszt: Jobb szélső

"A világ legjobban cselező játékosa". Sokan mondják róla, az biztos kivételes képességekkel és gyorsasággal rendelkezett, hogy ennek lehessen mondani. A válogatottban nem törpült el Pelé mellett, sőt egyszer ő vezette a "Selecao"-t VB címre. A tornán 1958, 1962 és 1966-ban vett részt. 1958-ban Brazília világbajnok lett, Garrincha nem szerzett gólt, képessége azonban itt meglátszottak: Szovjetúnió ellen a csoportkörben zseniális játékot mutatott be, a döntőben pedig két gólpasszt osztott ki társainak. Aztán elérkezett 1962. Pelé, a második csoportmérkőzésen sérülést szenvedett, de ott volt Garrincha. A  csoportkörben nem szerzett gólt, azonban a negyeddöntőben Anglia és az elődöntőben Chile ellen is duplázott. A döntőben Csehszlovákia volt az ellenfél, ahol hátrányba kerültek, de végül 3-1-re megnyerték a mérkőzést. A torna legjobbjának Garrinchát választották és a gólkirály is ő lett, igaz még 5! játékos mondhatja el ezt magáról azon a tornán, köztük csapattársa Vavá is. 1966-ban Garrincha már nem játszott úgy, ahogy megszokhatták tőle. Akkoriban sérülésekkel bajlódott, ami kihatott egész pályafutására is, de mindhárom csoportmérkőzésen pályára lépett, azonban már a csoportkörbe búcsúzni kényszerültek. Az első mérkőzésen megverték Bulgáriát az ő és Pelé szabadrúgás góljával (ez volt az egyetlen alakalom, amikor mindketten gólt szereztem egy mérkőzésen), a második meccsen Pelé nélkül, azonban (aki megsérült) 3-1-es vereséget szenvedtek Magyarországtól, úgyszintén az Eusébio vezette Portugáliától is, de ezen már játszott a "nagy" Pelé.

Garrincha egy volt a legjobbak közül, ő olyan volt, aki a szórakozásért és a szórakoztatásért játszotta a focit, rengeteg embernek szerzett örömet -  de persze a legtöbbet nemzetének.

"Garrincha lenyűgöző játékos, a valaha volt egyik legjobb, ő olyat tud tenni a labdával, amit mások nem" - Pelé

1962-es VB negyeddöntő és Anglia legyőzése

Garrincha a világbajnokságokon

3. Franz Beckenbauer (Németország)

Poszt: Söprögető, más néven libero

Beckenbauer 3 világbajnokságon (1966, 1970 és 1974) összesen 18 mérkőzésen lépett pályára. Először ezüstérmesek lettek, 4 évvel később bronzérmesek, majd 74-ben hazai környezetben sikerült megnyerniük a tornát. Pályafutását középpályásként kezdte, majd folyamatosan visszább szorult és a második világtornáján már olyan söprögetői pozícióban játszott, aminek feladata a támadások segítése és a labda eltakarítása is volt a kapu elől.

Kezdjük 66-al. Az akkor 20 éves játékos minden mérkőzésen pályára lépett, az ekkor még nem a "libero" pozícióban, hanem a középpályán játszó játékos első mérkőzésen duplával jelentkezett (5-0), majd a negyeddöntőben Uruguay-nak (4-0), majd az elődöntőben Szovjetúniónak is lőtt még 1-1 gólt. Csapata a döntőben Angliától vereséget szenvedett, így ezüstérmesek lettek, de Beckenbauer bekerült a torna válogatottjába. Ő lett a legjobb fiatal játékos is és a bronzcipőt is elvihette 3 másik játékossal megosztva. 1970-ben már az elhíresült pozíciójában játszott és mindhárom csoportmeccsét megnyerte a Nationalelf, így jöhetett  negyeddöntő és a visszavágó Anglia ellen a 66-ért. 2-0-ra vezetett a mérkőzésen a "Háromoroszlános" gárda, de Beckenbauer egy szép góllal szépített, majd utána Uwe Seeler egyenlített, a 30 perces hosszabbításban meg Gerd Müller döntötte el a meccset. Az elődöntőben az olaszok voltak az ellenfelek. Az "Évszázad mérkőzéseként" elhíresült mérkőzésen 4-3-as olasz győzelem született a hosszabbítás után. A németek ezután győzedelmeskedtek a bronzmérkőzésen, így a 3 hellyel enyhíthették fájdalmukat. Itt Beckenbauer szintén bekerült a torna válogatottjába. Úgyszintén 74-ben, amikor a csapata már aranyérmet szerzett. Ő emellett még a torna ezüstlabdáját is kiérdemelte  - és ő volt a tornán nemzete csapatkapitány is. Az 1. csoportkörben Kelet-Németország mögött a 2. helyen végeztek, a 2. csoportkörben, pedig a Jugoszlávia, Svédország és Lengyelország alkotta csoportból jutottak be a döntőbe. Ott a "Totális futball-t játszó  - ahogy akkoriban a holland csapat fociját fémjelezték -  Hollandiát győzték le 2-1-re. Ezzel ők lettek az első válogatott, akik a az új VB trófeát megszerezték, miután 70-ben a győztes Brazília megtarthatta a "Jules Rimet" kupát.  

2. Diego Maradona (Argentína)

Poszt: Támadó középpályás/"Secondary striker"

Diego Maradona, 1982, 1986, 1990 és az 1994-es világtornán is jelen volt és ő játszotta a torna történetének 4. legtöbb mérkőzését a német Uwe Seeler és a lengyel Wladyslaw Zmuda-val megosztozkodva, szám szerint 21-et. Első világbajnokságán (1982)  nem volt kiemelkedő, de az akkori 21 éves reménység nem vallott szégyent. A csoprtkörben először kikaptak 1-0-ra Belgiumtól, majd legyőzték Magyarországot 4-1-re (Ö duplázott), végül pedig El Salvador-t is legyűrték 2-0-ra. Következett a 2. csoportkör. Azonban itt Brazíliától (1-3) és Olaszországtól (1-2) is vereséget szenvedtek. Maradona mind az 5 mérkőzést végig játszotta a tornán. 4 évre rá következett 1986 és beírta magát a legjobbak közé. A csoportkörben elsőként jutottak tovább, (Dél-Korea ellen 3 gólpasszt is kiosztott, gólt pedig az olaszoknak lőtt egyet), majd jött az egyenes kiesési szakasz. ott Uruguay-t búcsúztatták, utána pedig jött a világhírű argentin - angol csata. Itt Maradona két legendás gólt is szerzett, igaz a 1. nem szépsége miatt vált híressé, beöklözte a hálóba az angol Steve Hodgs rossz helyre rúgott labdáját. Ez a gól az "Isten keze" néven vált ismerté. A 2. gól, pedig a világbajnokságok történetének egyik legszebbjeként. Elődöntőbe egy újabb dupla következett Belgium ellen, a döntőben, pedig  Nyugat-Németországot sikerült legyőzniük 3-2-re. A kontinenstornán elnyerte a legjobb játékosnak járó díjat és az ezüstcipőt is két másik játékossal egyetemben. Összesen 5 gólt és 5 gólpassz lett az  összmérlege Mexikóban.

Ezután jött 1990, Olaszország. Most már ő volt a válogatott kapitánya, de bokasérülése miatt már nem tudott olyan domináns maradni, mint 4 éve. A csoportkörben majdnem búcsúztak, de mivel ők lettek a legjobb 3.-ok, így tovább mehettek. A nyolcaddöntőben a nagy rivális Brazília várta őket, akiket 1-0-ra legyőztek, majd a negyeddöntőben Jugoszlávia jött, akiket büntetőpárbajban búcsúztattak -  itt Maradona büntetőt hibázott. A legjobb 4 között a házigazda olasz válogatott volt az ellenfél, és  1-1 után ismét büntetőpárbajban győzedelmeskedtek - az argentin csapatból senki nem hibázott. A döntőben azonban Németország "visszavágott", 1-0-ra  megverte őket. Maradona, még ha nem is olyan jól játszott, és gólt sem sikerült lőnie - igaz csapattársai is csak 5-öt - , így is megkapta a bronzlabdát és beválogatták a torna legjobb 11-ébe. A 1994-es világbajnokságon két mérkőzésen tudott csak játszani, miután pozitív lett a doppingtesztje és emiatt utazhatott is haza. Ezen a két mérkőzésen két győzelmet arattak, Maradona ezeken egy gólt szerzett, de végül így is csak 3.-ként jutottak tovább. A végállomás a következő kör és Románia volt.

Diego maradona támadó középpályást és második számú csatárt is játszott, aki a támadó mögött segít. Az argentinnak elképesztő tehetsége volt a labdához, a maiak közül Lionel Messi stílusa hasonlítható hozzá. Nagyon gyors volt és cselek nélkül eltudta vinni a labdát a játékosok mellett.

                                                             1990: Ezüstérem, Bronzlabda

1986-os Világbajnokság

Argentína 3-2 Nyugat-Németország

1. Pelé (Brazília)

 Poszt: Csatár/Jobb, Bal szélső

Pelé-t minden bizonnyal senkinek sem kell bemutatni. Őt tartják a világ legjobbjának a labdarúgás világában és a világbajnokságok történetének is egyik legjobbja, hanem a legjobbja, mint ahogy szerintem is. Pelé, vagyis teljes nevén Edson Arantes Do Nascimento 4 világbajnokságos szerepelt: 1958-ban, 1962-ben 1966-ban és 1970-ben. Összesen  14 mérkőzésen 11 gólt szerzett ezeken.

Kezdjük 58-al. A 17 éves Pelé csillogott, 4 mérkőzésen 6-szor talált a hálóba, úgy, hogy az első két csoportmérkőzésen nem kapott szerepet, majd az utolsón Szovjetúnió ellen játszott és egy gólpasszt is kiosztott. Az egyenes kiesési szakaszban jött Wales (1-0), majd az elődöntőben 5-2 Franciaország ellen, ahol a brazil 3 gólt szerzett. Ezután következett a Stockholmi döntő és Svédország. Itt Pelé duplázott, a második gól a torna történetének egyik legszebbje. Brazília tehát aranyérmet, Pelé, pedig emellett ezüstlabdát és ezüstcipőt (Helmut Rahn-nal megosztva) szerzett, valamint  a torna legjobb fiatal játékosának is megválasztották.

1962-ben Brazília ismét világbajnok lett, de Pelé már a második mérkőzésen megsérült, pedig jól kezdte a tornát: Mexikó ellen gólt szerzett és egy gólpasszt is kiosztott. 1966-ban az első mérkőzésen 2-0-ra nyertek, részben az ő szabadrúgás góljával, azonban megsérült a mérkőzésen, így nem volt ott a második csoportmérkőzésen Magyarország ellen, ahol 3-1-es vereséget szenvedtek. A 3. csoportmérkőzésen sem lett volna hadra fogható, de a brazilok így is bevállalták, mert sorsdöntő volt számukra a mérkőzés, azonban az Eusébio vezette portugál válogatott is 3-1-re győzte le őket, így búcsúztak a tornától.

Ezután jött 1970. Az itt játszott brazil válogatottat tartják minden idők legjobb csapatának, aki világbajnokságon diadalmaskodott. Az első csoportmérkőzésen Csehszlovákia ellen egy gólt szerzett (4-1), a másodikon Anglia ellen (1-0) nem szerzett gólt, de ez a mérkőzés az ellenfél kapusáról lett híres: Gordon Banks védését Pelé fejesénél, a világ egyik legszebbjének tartják még ma is. Aztán miután az utolsó mérkőzésen Pelé duplájával 3-2-re nyertek Románia ellen, csoportelsőként jutottak a negyeddöntőbe, ahol Peru volt az ellenfél. Itt 4-2-re nyertek, ő adta a gólpasszt Tostatonak a harmadik találat előtt. Az elődöntőben Uruguay-t győzték le 3-1-re, Pelé itt is asszisztot jegyzett, most Rivelino-nak osztott ki egyet. Azonban itt is volt egy híres jelenet: Tostato indította Pelét, akire kirohant a kapus, amit a brazil ért el és passzolta el a kapus jobbjára és balról megkerülte őt, de ezután kicsit kisodródott és a lövése mellé talált. Következett a mexikói világbajnokság döntője. Itt Brazília 4-1-re győzte le Olaszországot. Pelé szerezte csapata első gólját, majd a harmadiknál és a negyediknél gólpasszt adott. Az utolsó góljuk valami zseniális volt, Carlos Alberto gólját nagyszerű passzok előzték meg. A torna aranylabdásának őt választották, a csapata és ő is, pedig  a harmadik világbajnoki címüket ünnepelhették, amit egy játékos azóta sem tudott elérni pályafutása során. A Jules Rimet trófeát, pedig megtarthatták maguknak.. 

Pelé posztja elsősorban a támadó pozíció volt, de a szélek is jól feküdtek neki. Ő volt talán a világon, aki a legjobban bírta a labdát kezelni és, aki a kapu előtt a legveszélyesebben játszott. Pályafutása során hivatalosan 1363 mérkőzésen 1283 gólt szerzett. Ő a labdarúgás történetének egyik legjobbja, hanem a legjobbja. Ő utána is születtek lenyűgöző játékosok, de még senki sem érte el az ő szintjét. Hogy Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi képes lehet erre? Hát jelenleg szerintem nem, bár van még egy pár évük, de az biztos, ők is kivételes játékosok.