A Truman Show egy film, ami megmutatja Jim Carrey drámai arcát, egy film, ami megmutatja az emberek mikre  képesek, hogy pénzt és hírnevet szerezzenek magunknak másokat kihasználva és egy olyan film, ami  még megmutatja, hogy mi TV nézők mennyire tudunk szórakozni azon, illetve élvezni azt és szurkolni annak, akit felhasznál egy nagyobb hatalom, minthogy inkább fellépjünk ez ellen. 

1998. A valóságshow-k még nem voltak olyan népszerűek ilyenkor. Az ilyen fajta műsorok térnyerése az ezredforduló után következnek be és vonzották ezek után a nézőket folyamatosan. A "valóságshow" műfajába számos műsorfajták beletartoznak, ilyenek a pár kereső műsorok (A Nagy Ő), a tehetségkutatók (Csillag születik, X-faktor), vagy éppen az olyan műsorok, amiben a szereplők valami cél , illetve nyeremény eléréséért küzdenek egymással (Való Világ, Big Brother).   

Peter Weir (Leghíresebb filmjei: "Piknik a függő sziklánál" - 1975, "Gallipoli" - 1981, " A kis szemtanú" - 1985,   "Holt költők társasága" - 1989 és a "Kapitány és katona - a világ túloldalán" - 2003) ebben az évben elkészítette a "Truman Show" című filmjét egy olyan emberről, aki a címbéli valóságshow-ban él és ő, is benne a főszereplő - de ő erről semmit nem tud. A főbb szerepekben: Jim Carrey (Truman Burbank), Ed Harris (Christof) Laura Linney (Meryl Burbank) és Noah Emmerich (Marlon) látható.

Ez az alkotás minden médiaetikai kurzus állandó szereplője. Természetesen nem ok nélkül. Sok, és kemény kritikát fogalmaz meg. A média, ami minket embereket, illetve nézőket nem vesz komolyan, hanem kizárólag mindent a pénzért csinál. Példa erre mikor főszereplőnk kikéri a feleségén, hogy nem szereti, de ő nézőknek reklámozza a terméket, amelyet éppen a kezében tart. 

A főszereplőnk egy látszat világban él, azt hiszi amit lát ez a valóság, - mert hát végül is mi  el akarnánk hinni, hogy ahol élünk az soha nem is volt valós? - de kételyei támadnak, ami már az elején bekövetkeznek: Leszakad egy reflektor lámpa a tiszta égből. A média mindig azt próbálja elérni, hogy Truman elhiggye, hogy ez a valóság, mert az a műsornak és nekik nem tenne jót, ha kiderülne az igazság. Megpróbálják rádióba elhitetni vele, hogy repülőről szakadtak le alkatrészek, megpróbáljál lebeszélni az utazásról: Az utazási irodában bizarr poszterek, amiken az utazás veszélyeire próbálják a figyelmet felkelteni.

A rendezők csak ebből a sorozatból élnek, már 30. éve. a stúdiójuk a Kínai nagy fal mellett a második létesítmény, ami az űrből is látszódik. Azonban  ott van a néző is, aki folyamatosan nézi az ő életét a nap 24 órájában és szurkol neki, nevet a poénjain és pontosan tudják, hogy ő egy ember, aki egy olyan világban él, ahol semmi sem valódi. Velük, igaz  nem sokat foglalkozik a film, de ők is részesei ennek a bűnnek, amit a műsor készítői követnek el. Pont az előbb elmondottak miatt és mert nem tesznek semmit, hogy ő onnan kikerüljön, mert végül is ez az egész az életük, szórakozásuk. Mi lenne akkor velük nélküle? Hisz a kissé nagydarab fickó is a kádban nézi, az idős nagymamáknak is és a presszóban dolgozóknak is ez az egyetlen elfoglaltságuk.

A főszereplőnket tehát  nem veszik ember számba, csak szórakozási elemnek, - de hát a valóságshowkat is ezért nézzük, nem? Szórakoztasson egy adott, ember, vagy éppen legyen pont az a személy  a kedvenc karakterünk. -. A leginkább pont a show "atyja" Christof, aki csak saját nyereségét és dicsőségét látja benne és mindenféle módszerrel azon van: rá ne jöjjön, hogy ez csak kitaláció, ami őt körülveszi. Ahogyan ő fogalmaz ez egy olyan világ, ahol nem lehet baja, mert ezt ő irányítja, és ő nem fog neki rosszat okozni, de a valódi világban kint semmi nem tud rajta segíteni..

A filmet három Oscar díjra jelölték: Legjobb rendező, Legjobb forgatókönyv és Legjobb mellékszereplő (Ed Harris) kategóriákban. Jim Carrey jelölést sem kapott, pedig alakítását nagyon elismerték és az Oscar díj esélyeseire mindig  "belépőt eredményező Golden Globe-ot is begyűjtötte: megnyerte a  "Legjobb alakítás drámai filmben" kategória díját. A mellékszereplők között Ed Harris, itt is diadalmaskodott. Jim Carrey jövőjét illetően: szerepelt ugyan továbbra is vígjátékokban, de egyre több drámai szerepet is kapott. A leghíresebb talán az "Egy makulátlan elme örök ragyogása" című filmje 2004-ből, amely Golden Globe jelölést eredményezett száméra és egy Oscar díjat az alkotásnak..

Értékelés: A filmnek vannak ugyan hibái is: Többet megtudhatnánk arról a világról, ahol főszereplőnk él, (pl, pontosan egy ember irányít mindenkit, vagy mindenkit egy ember, de akkor hol? stb), aztán a második felében zavaróak lehetnek az állandó kameraváltások és én meg talán kicsit rövidnek is találtam az egész filmet. Összességében, azonban ezt erősen ajánlatos megnézni, ha médiával kapcsolatban tanulsz, akkor meg bűn kihagyni. 8/10

(7,5-re gondoltam először, de mivel a "fontos film" kategóriába tartozik számomra, így egy féllel jobbat adtam.)