Most egyszerre két filmet is fogok tárgyalni, amely ráadásul mindkettő magyar. Az egyik Török Ferenc 2017-ben készült '1945' című alkotása, ami a világháború után játszódik, a zsidók visszatérésekor. A másik Topolánszky Tamás első nagyjátékfilmje, a szintén a 40-es években játszódó Curtiz, amely a világhírű magyar származású rendezőről, és a Casablanca forgatásáról szól.
1945 (2017)
Török Ferenc 2001-ben a Moszkva tér-rel robbant be a magyar köztudatba. Új filmje, azonban merőbben eltér tőle.
Az 1940-es évek legelején a zsidókat elszálították, a nácik és sok ember, pedig azzal a tudattal búcsúzott el tőlük, hogy nem is térnek vissza, ezért volt, aki a házukat és egyéb csecsebecsélyüket is megszerezték tőlük. Igen ám, de 1945-ben a világháború befejeztével, a túlélők visszatértek, ami hatalmas pánikot keltett a lakosság köreiben.
A Szántó T. Gábor novellája alapján készült alkotás főszereplője a helyi jegyző (Rudolf Péter), Kustár András (Szarvas József), a jegyző fia, Szentes Árpád (Tasnádi Bence) és két ismeretlen zsidó, akik leszállnak a vonatról.
A két ismeretlen érkezése félelelemmel tölti el a falu lakosságát, ami éppen a jegyző fiának az esküvőjére készül. Pánik, bűntudat, felismerés. Más-más, vagy éppen mindhárom tölti meg a szereplők lelkét, mert nem tudhatják kik lehetnek ezek az idegenek. Azok, akikre gondolnak? Vagy nem? Ezt nem tudni, ezért a legrosszabb is megtörténhet.
A fekete-fehér kép jó választás volt, ezzel jobban megtudták ragadni a korszakot és ami az emberekbe befészkelő félelmet is hitelesebbé tudta tenni. A film aduásza, azonban Rudolf Péter játéka és az ő átalakulása. A szerep kedvére rengeteget hízott és a haját is leborotválta, az alakításából, pedig kitünően sugárzik a félelmet keltő "Döbrögi" stílus.
A mondanivalója szempontjából a politikát szeretőknek a jelen is eszébe juthat majd. Egy olyan társadalmat jelenít meg, ami teli van előitéletekkel, azokkal, amit a politika beléjük táplált az egyes népcsoportokal szemben. Ebből a világból, pedig csak egy szereplő akar menekülni, ő is külföldre.
7,5/10
Curtiz (2018)
A Curtiz eredetileg tévéfilmnek készült 2018-ban, azonban látva a sikereket rögtön elhatározták az alkotók, hogy a nagyvásznokra is eljuttatják Kertész Mihály életének ennek a szeletét.
A film a híres magyar rendezőről, Kertész Mihályról szól, aki 1926-ban Amerikába utazik. hogy világhírű legyen, majd ezt pár kaladfilm és musical után meg is teszi a Casablanca című filmjével.
A cselekmény a Casablanca forgatásaán zajlik, a nőcsábász rendezőzseninek felesége mellett, pedig van ideje más nőkre is, ami elég sok volt az életében, és ezekből nem is egy gyerek született. Az egyikük, Kitty (Dobos Evelin) azért utazik New York-ból a forgatásra, hogy találkozzon édesapjával. Az ő történetük van a cselekmény középpontjában.
Közben, pedig zajlik a Casablanca rendezése, annak a filmé, amivel Amerika megnyerheti a háborút, mint, ahogy azt a producerek is szeretnék, de legalaábbis legyen egy propagandafilm, ami a nézőnek reményt ad ebben az időszakban.
A rendező Topolánszky Tamás egy korrekt, de nem kiemelkedő filmet készített, ami a Casablanca rajongóinak érdekes lehet, azonban a cselekmény sokszor unalomba fullad, és az sem tett jót, hogy más helyszínen nem forgattak, hanem szinte csak egy helyen játszódik az egész cselekmény (az mondjuk igaz, hogy kisköltségvetésű filmről beszélünk).
A vége tartogat csak igazán érzelmeket, a rendező és lánya viszonyában, akik jól alakítják karakterüket (legfőképpen a Kertész Mihály-t alakító Lengyel Ferenc), de igazából összességében, magyar mércével nézve jó, világviszonylatban nézve, azonban korrekt alkotás született a Curtiz-zel.
6/10
