Fekete Özvegy, Sweat, Szörnyella, Az öngyilkos osztag, Amíg tart a nyár, Megszállott megváltás és a Senki. Hét film, amiről korábban, más felületen "Rövid kritika", illetve "Villámkritika" címszó alatt készítettem már értékelést. Ezeket gyűjtöttem most össze egy kis képi, valamint formai kiegészítéssel.

Rövid kritikák

Fekete Özvegy (2021)

A Marvel-moziuniverzum abban a tekintetben mérföldkőhöz érkezett, hogy elkészítette első alkotását, amely levezénylése során kizárólag nő ült a direktori székben (A Marvel kapitányt ketten, az Anna Boden és Ryan Fleck duó rendezte). Nekünk magyaroknak, pedig azért mert most már nem csak említés szintjén, hanem helyszínéül is szolgál a cselekménynek fővárosunk.

Cate Shortland segítői a munkálatok során ugyan nagyrészt férfiak voltak, a vásznat mégis a nők uralják. Scarlett Johansson (Natasha) mellett Florence Pugh (Yelena) és Rachel Weisz (Melina) is -fő vagy éppen kulcsszereplő, de a kevesebb játékidőt eltöltő, az ellenség által irányított „szuper”katonák is egytől-egyig a nőket képviseli. A férfiak csupán gonosz – mint a Ray Winstone által alakított Dreykov – vagy segítségre szoruló, már a fénykorán túllévő gonosz-jó (David Harbour alakította Alexei) karakterek bőrében vannak jelen.

Tehát jól kirajzolódik a ma már a filmekben nagyon elterjedt nőtematika, vagyis, ami egyenlő irányba kívánja billenteni az évtizedek óta, kissé vagy nagyon szexista felfogású, férfi szereplők uralta alkotásokat, amiben a nő csak, mint valamilyen szinten gyengébb szereplő vett részt. A Fekete Özvegyben ez a felfogás feltűnően jelen van, a még nem említett tökös, de emberséges női főszereplők jóvoltából is.

A Natasha gyerekkorát is feltáró jelentekkel kezdődő cselekmény a végjáték előtt veszi fel a fonalat, amiben a kezdetben egy táska, egy ellenanyag, majd Budapest és a családi perpatvarok, számonkérések állnak a középpontban. Ezek a családi, apa-lánya, anya-lánya, illetve testvér bonyodalmak élettel teliek, viccesek, komolyak, olykor meghatóak és a színészek is szerencsére nagyban játszanak. Külön kiemelendő az igazán tehetséges Florence Pugh, aki a Fehér éjszakák és a Kisasszonyok után az akció műfajában is karizmatikus tud maradni.

A nagyrészt, örömünkre Budapesten felvett akciók is rendben vannak, lehetne feszültségteljesebb, de a látvány és a vicces-komoly stílus valami szinten kárpótol minket, bár mintha túlzások így is benne maradtak volna a végeredményben, ami felett szerencsére könnyen szemet lehet hunyni. A stáblista utáni jelentben látottak, pedig nem csak egy vélhetően új állandó szereplőt betonoz már be ilyen korán, hanem kicsit meg is képes hökkenteni a nézőt.

Összegzés

Natasha Romanoff lezáró? kalandja méltóra sikeredett, igaz nem tudott annyi pluszt hozni, mint pár Marvel-filmes előde, de így is képes megnevettetni, az akcióiban szórakoztatni és mondani pár mondatot a családi problémákkal kapcsolatban. Budapest jelenléte, nekünk magyaroknak, pedig kuriózum. Akik egy két órás kikapcsolódásra várnak, azoknak megfelelő a Fekete Özvegy akciója.

Értékelés: 6,5/10

Sweat (2020)

A közösségi média számtalanszor megtévesztő képet mutat az emberről, de mi van akkor, ha szinte már csak rajta keresztül vagyunk képesek kommunikálni, társas kapcsolatokat teremteni? A lengyel-svéd koprodukcióban létrejött alkotás ezt, és az emberi magányt járja körbe egy népszerű, fiktív fitneszguru történetén keresztül.

Sylvia egy népszerű influenszer, akit rengetegen követnek a közösségi oldalakon, és aki sokaknak mutat példát életvitelével, tanácsaival, már-már családi viszonyt kialakítva a közönséggel. Egy nap azonban kicsit túlzásba esik és magánéletbeli énjét is megnyitja előttük, amivel többen nincsenek megelégedve, de vannak olyanok is, akik saját magányukat ismerik meg a kitárulkozásban, valamint egy olyan embert, akivel megoszthatják problémájukat.

Magnus von Horn forgatókönyvíró-rendező szerencsére a következményeket empátiával kezeli és sokszor nyugodt tempót vesz fel, hogy legyen időnk gondolkozni, érezni és megérteni. Sylvia családjával való jelenete is egy ilyen kocka a cselekményben, ami sok mindent vet fel, például egy belső konfliktust is eredményez szereplőnkben, aminek konklúziója: A közösségi médián keresztüli kommunikáció nem ugyanaz, mint az életbeli.

A legjellemzőbb érzelem, illetve mondjuk úgy állapot, pedig a magányosság és az egyedüllét megjelenése. Egy részt ez az előbb említett probléma következménye is, de a bezártság és a közösségi világban való élet is nagyban hozzájárul, de a társadalmat is számon kérik az alkotók az utolsó harmadban: az erőszakos, empátia nélküli világban nehezebb boldogulni, bárkiről is legyen szó.

Még sok más nem elhanyagolható téma is besimul a történések menetébe. Egyik ilyen a magánélet és közösségi média által megismert énképünk közötti határ kérdése. Meddig mehet el az ember? Mennyit mutathatunk meg magunkból ebben a világban?

A Sweat egy nagy erénye, hogy empatikus a létrehozott világával, ami színhasználatában is vonzó, de nem lesz giccses az olykor sötét, olykor rózsaszín-vöröses színeivel, amivel Sylvia két külső/belső világát is hatásosan megteremti. Ha már Sylvia… Magdalena Kolesnik színésznő nagyszerű arányérzékkel kelti életre karakterét, nincs semmi manír, feltűnésre vágyás, csak ő a magánéletével és online világával.

Összegzés

Magnus von Horn megteremtett egy fontos és minden hibája (talán túl lassú, olykor lehetne hatásosabb) ellenére értékes mozit, amihez kell türelem és megértés, de maximálisan megéri az árát. A mai online tér uralta világunkban, meg kell állnunk és gondolkodnunk, ebben segít a Sweat.

Értékelés: 7,5/10

Villámkritikák

Kettős érzés fogott el miután megnéztem a Szörnyellát. Először is rossz érzéssel töltött el, hogy a klasszikus Disney rajzfilmeket, vagy azok valamelyik szereplőjét hús-vér színészekkel a nagyvászonra importálják, aminek negatív oldala itt is tapasztalható volt. Másrészről, még ha vannak is hiányosságok ebben a feldolgozásban, és pár karakterbe bele is köthetünk, azt el kellett ismernem, hogy valószínűleg az eddigi legjobban sikerült, ebben a mentalitásban elkészült darabbal volt dolgom.

Mert Craig Gillespie (Én, Tonya; Plasztik szerelem) filmje stílusosan nyúlt hozzá Szörnyella De Frász karakteréhez és a Florence + the Machine zenéjének segítségével végig dübörög a cselekmény. De örültem, hogy kreativitásban sem szenved hiányt az adaptáció. A változatos ruhák és az ötletek első osztályúak, de az is dicséretes, hogy nem egy egydimenziós sztorival rukkoltak elő Dana Fox és írótársai, hanem azért fordulatokban gazadag lett az összkép, még ha egy-két részletében bele is lehet kötni.

A két központi szereplő, pedig brillírozik. A címszereplő Emma Stone elegáns és „vonzó”, a gonosztevő Emma Thompson pedig magabiztos és talán… még elegánsabb. Ezek a stílusjegyek a szüzét is csak erősítik. Amik viszont nem, az a fellelhető Disney-feeling vagy egyes, kissé furcsán ható fordulatok. Végül Horace és Jasper személyét is inkább a negatív oldalra sorolnám.

Tehát nem lett egy rossz menet ez a Szörnyella, főleg ha elvonatkoztatunk a rajzfilmtől. Egy menetet legalább mindenképpen megér.

Az Öngyilkos osztag (2021)

Vagány stílus, önfeledt zúzás, szimpatikus karakterek, egy igen egyszerű sztoriba ágyazva. Így foglalhatnám össze nagyon röviden a Marvel-moziuniverzumtól a DC-hez pártolt James Gunn legújabb filmjét.

Az R besorolás is jót tett neki, úgy ahogyan a nagyszerű színészválasztás. Idris Elba (Bloodsport) , Margot Robbie (Harley Quinn) és Sylvester Stallone (Cápakirály) is élvezetes, de a legtöbbet talán Daniela Melchior (Patkányfogó 2) tudta kihozni a szerepéből, aki nem csak szimpatikus, hanem érzelmi töltettel is kitudta bővíteni karakterét.

Értékelés: 7,5/10

Amíg tart a nyár (2019)

Shannon Murphy első egészesztés filmje rögtön komoly témát feszeget. Egy halálos beteg lány és egy drogfüggő fiú szerelme mellett az előbbinek diszfunkcionális családja is előtérbe kerül. De az elsőre sablonosnak és giccsesnek tűnő sztori mégsem egy tucatfilmet rejt magában, hanem egy színes, szomorú, azonban mégis szép alkotást a pillanatok szépségéről.

Továbbá a szereplők mélyebb karaktere és a színészek játéka is színesíti a történet világát. A főszereplő Eliza Scanlen elragadó, Toby Wallace meggyőzően hatásos, de a szülők (Essie Davis és Ben Mendelsohn) is képesek megjeleníteni egy személyes problémáik dacára, gyerekük boldogsága érdekében mindent feláldozó, egymástól kissé elhidegülni látszó házaspárt.

Az Amíg tart a nyár teljes mértékben egy igényes alkotás, ami elgondolkoztathat, szórakoztathat, könnyeket is előcsalogathat, de szerencsére taníthat is.

Értékelés: 7,5/10

Megszállott megváltás (2019)

Debütáló nagyjátékfilmjével Rose Glass a valósággal és a képzelettel játszik el, egy a múltjában traumát átélt, egyre betegesebben vallásossá váló betegápolónő karakterén - pontosabban elméjén - keresztül.

Ha a cím alapján valaki nem is jött volna rá, akkor a sokatmondó szinopszis már biztosan elárulta, hogy itt egy horror film bontakozik ki. És szerencsére a minőségibb, nem teljes mértékben a klasszikus fajtából...

Jump scare, rémisztő epizód- vagy mellékszereplő antagonista hiányában most a meghasadt, vagy mégsem meghasadt emberi psziché a félelmetes, aminek az ilyen esetekben sokszor szinte már horror-chlicé-nek számító vallásosság adja a táptalaját. De a lassan folyó és a részletekre mélyebben fókuszáló cselekmény által kicsit mégis úgy érezhetjük nem feltétlenül egy jó bejáratott, biztonsági játékra építő művel nézünk szembe.

Megborzaszt, akár fel is háborít, de kétségkívül hatásos, ami után nem biztos, hogy szép álmaink lesznek.

Értékelés: 7/10

Senki (2021)

Bob Odenkirk (Better Call Saul) veterán "szuperkatonaként" is kiváló! A sok elemében John Wickre emlékeztető (Ne is csodálkozzunk rajta, hogy a forgatókönyvíró is megegyezik) a "Senki" egy eléggé egyszerű történettel apellál, de elsősorban a stílus, na meg persze az akciók és a hangulat kimentik, sőt egy nagyon minőségi akciófilmmé emelik.

Ilya Naishuller (Hardcore Henry) rendezőt se hagyjuk ki a sorból. A környezet és a helyszínek hangulatos megteremtéséhez neki is köze van, még ha az utolsó fél órában lehet hiány érzete az embernek. De ami biztos: "Bob"-ért mindenképpen érdemes megnézni ezt a filmet!

Értékelés: 7,5/10