Marilyn Monroe életét még most, halálának 60. évfordulóján is csupa rejtély és kérdőjel övezi. Férfi ügyei, gyógyszerfüggősége, hányatott gyermekkora és elvesztett gyermekei. Csak négy kulcseleme, annak ami formálta, - olykor kölcsönösen is - sorsát és személyiségét. A 50-es, 60-as évek szexszimbóluma leginkább a filmjeivel (és modell szerepeivel) tudott képet adni magáról a nézőközönség felé. Amivel a butácska, magányos, szeretetreméltó, szexi szőke nő alakját sugározta, és vált annak sztereotípiájává. A kérdés, ami már ezelőtt több filmkészítőt is megihletett, hogy ki is volt ő valójában Marilyn karaktere mögött, milyen személy is a valódi hús-vér megtestesítője, Norma Jeane Mortenson? Erre a kérdésre keresi a választ Andrew Dominik legújabb filmje.
2022-ben végre azt is megtudhatjuk mit csinált a Csillagok háborúja univerzum legikonikusabb Jedi mestere a birodalom felemelkedése és az "új remény" eljövetele között. Obi-Wan mester megtört, a külvilágtól elszigetelt személyisége mindent megágyazhat egy komoly karakterdrámának, ami kiegészítheti és egyben új mélységeket is adhat az eddig ezzel a témakörrel ilyen szinten kevésbé foglalkozó franchise-nak.
Pókember: Nincs hazaút, Zhang Yimou "Az utolsó út"-ja, egy megrendítő tini dráma a trauma feldolgozásról, Asghar Farhadi iráni modern valósága és a friss Oscar-díjas Chloé Zhao felemás megítélésű képregény adaptációja is szóba került az elmúlt hetek-hónapokban írt kritikáimban. Ezeket most csokorba szedtem.
Kevés olyan kínai származású filmrendező van, aki szakmajában annyit tett volna hazájáért, és filmjeiben oly erőteljesebben felszólalt volna a rendszer hibái ellen, mint Zhang Yimou. Csakúgy mint drámáira, látványfilmjeire is jellemző ez a megközelítés. A kevés kivételhez tartozik az egyetlen angol nyelvű filmje A nagy fal, ami miatt még a White-washing vádjával is meg kellett küzdenie.
A 2021-es év nem múlt el filmes élmények nélkül, és a megszaporodó streaming szolgáltatók (Pl. Disney+, Netflix, HBO GO, Apple TV+, Amazon Prime Hulu, A24) által kínált lehetőségek csak még inkább a képernyők elé csalogatta az embereket. Az idei évre jellemző, hogy vígjátékok terén sajnos elmaradt az eddigi években tapasztalt színvonalhoz képest, de külön öröm, hogy közben a musical műfaj újra láttatta magát. Összességében masszív volt ez az elmúlt 12 hónap és 2020-hoz képest nagyon kiegyensúlyozott is, ha már a minőséget vesszük alapul. Mint az elmúlt két évben is, ismét elkészítettem az elmúlt esztendő legjobb filmjeit felsorakoztató listámat, csak most jóval több alannyal. 90 alkotást tudtam megnézni, ami 2021-hez köthető. Igaz, az sajnálatos, hogy a magyar mozgóképekben volt egy kisebb elmaradásom. Na, de nézzük a legjobb 25-ös listámat. Na, és a többi kimaradt versenyzőt se hagyjuk ki!
A 2021-es év is véget ért, de a filmnaplómba fért, és jövőre is férni fog hely. A magunk mögött hagyott esztendőben inkább a 2020 és 2021-ben bemutatott vagy (a koronavírus okozta felfordulás következtében) fogalmazzunk inkább úgy elérhetővé vált filmeké volt a főszerep, de a régi iskola neves magyar rendezőihez (Fábri Zoltán, Szabó István, Makk Károly) is visszakanyarodtam, hogy onnan a 80-as, 90-es évek Hollywoodján (Coen fivérek) keresztül a labdarúgás témájú filmeken át az ezredforduló környéki kiemelkedő kelet-ázsiai darabokig eljussak.
Az utóbbi években (de úgy visszamenőleg 50-60 évet) az önéletrajzi filmek a siker kapuját jelentették a díjszezonra nézve. Például 2013-ban és 2018-ban a Lincoln, illetve a Legsötétebb óra zsebelt be két-két Oscar-díjat, 2019-ben az Alelnök eggyel gazdagodott, míg ugyanebben az évben a minőségében és hitelességében eléggé megkérdőjelezhető Bohém rapszódia távozott négy! aranyszoborral a díjátadóról. A kérdés, hogy a Richard király is követi-e az ő példájukat, vagy egy elhasalt próbálkozások egyike marad.
Egy "kicsit" megkésve, de megérkezett a legújabb Bond-film, a már az egyre jobban a korba lépő Daniel Craiggel. Egy kérdés, ami most duplán meg állja a helyét: A korral együtt a kedvenc 007-sünk emberi oldala is jobban megmutatkozik?
Fekete Özvegy, Sweat, Szörnyella, Az öngyilkos osztag, Amíg tart a nyár, Megszállott megváltás és a Senki. Hét film, amiről korábban, más felületen "Rövid kritika", illetve "Villámkritika" címszó alatt készítettem már értékelést. Ezeket gyűjtöttem most össze egy kis képi, valamint formai kiegészítéssel.